Megint az élet szülte ezt a cikket. Ugyanis a nyugdíjas hölgy vendégem kijelentette, hogy nincs az a férfi, akiben megbízna. Ő mindig csalódott. Megjegyzem, hogy teljesen normális testalkatú, testileg-lelkileg is fitt, mosolygós, kedves személyiség, simán válogathatna az udvarlók között. Ámde saját bevallása szerint is azonnal befeszül, ha bármilyen alkalommal megérzi egy férfi közeledését.
Vajon hova jutottunk? Apukájához, mert onnan indult az egész. De a legszomorúbb talán mégis az, hogy a felnőtt gyermekeinek sincs párkapcsolatuk. Nem is volt hosszútávú, vagy olyan, amit érdemes lenne megemlíteni. Pedig már bőven a 30-as éveikben járnak.
A düh, sértettség oka számtalan lehet:
- alkoholista volt?
- falta a nőket avagy a férfiakat?
- verte a családot?
- játékszenvedélyével anyagilag tönkretett Benneteket?
- csalt, lopott, hazudott?
- börtönben volt és szégyellted?
Mondanám, hogy teljesen mindegy, hány éves vagy, de mégsem. Hiszen nem mindegy, hány évet élsz le úgy, hogy mindig ugyanabba a pocsolyába lépsz. Sorozatosan ugyanolyan fétfit/nőt vonzol be. Átvernek, kihasználnak, elhagynak. Természetesen minden kapcsolat végén fel vagy háborodva, becsapottnak érzed magad, és a bizalom megszűnik számodra. És még igazolva is látod a dolgokat, hiszen Te előre megmondtad: minden férfi hazug, minden nő kurva. Meg is kaptad.
A másik véglet, amikor a problémás szülőtől ellentétes típust választasz. Ott még mindig az mozgat, hogy nem tudtad elfogadni és megbocsátani az ő viselkedését.
Meg kell hajolnunk a szüleink sorsa előtt!! Azt nem mondom, hogy minden esetben könnyű. De gondolj bele: ők is hoztak otthonról valami viselkedésmintát, és elképzelhető, hogy a szüleiken kívül még a nagyszüleiket is ugyanúgy látták egymással bánni. Több generációs szutykot cipelnek, ahogy Te is!
A kérdés: szeretnéd megszakítani ezt a láncot? Szeretnéd felszabadítani a felmenőidet, és a gyermekeidet / unokáidat? Vágysz az egészséges párkapcsolatra, ahol biztonságos megnyitni a szívedet? Valakire, akihez jó hozzábújni, beszélgetni, együtt megöregedni?
Magától nem oldódik meg a helyzet, az tény, de tehetsz érte. Írjál levelet annak, akire haragszol (nem kell elküldeni). Írás közben sokkal könnyebben jönnek a gondolatok, szinte „folynak a mondatok”. Hasznos, ha rájössz, mire tanítottak, akár azáltal ami taszított. El kell fogadni, és nem árt megköszönni. Lehet, közben felismered, hogy akár az életed más területén, akár más formában ugyanúgy benned is létezik az a probléma, még ha kisebb mértékben is.
Meg kell – igen, kell – köszönnöd nekik az életedet. Ha ők nem lennének, Te sem léteznél. Abba már bele se megyek, miszerint mi választjuk a szüleinket. Jó, ha hangosan felolvasod a levelet, aztán elégeted (a mosogató tökéletes erre). Ha nagyon súlyos traumákból szeretnél felállni, érdemes külső segítséget felkeresni. Hipnoterápia, kineziológus, csoport terápia, theta healing, családállítás. Ha az első alkalom után még nem táncolva jársz az utcán, NE ADD FEL! Ez olyan lenne, mintha csak egy gazt húznál ki a kertben, és várnád a csodát… Ki kell húznunk a múltunkból is a „gazokat”, és az lehet ebben az életünkben, valamelyik előzőben, vagy a felmenőinkében!