Vannak ugye az elvárások. A társadalomé, a párunké, és a sajátunké magunk felé. Kérdés mikor melyik a legrosszabb…
Egy nő legyen úrinő. Nyáron 36 fokban is vegyen nylonharisnyát a szoknya alá. Utcán nem illik enni, ugyebár?! Elsősorban mások igényeivel foglalkozzon, és csak legvégső esetben a sajátjaival. Sőt, ha lehet inkább nyomja el őket. A minap mondta egy öt gyermekes anyuka vendégem, hogy ő évtizedekig beleragadt a gyerekek – anyaság – háztartás – család körforgásba. Aztán a férj lelépett, és pont ez nyitotta fel a szemét. Az biztos, hogy ez hosszútávon senkinek nem jó.
Régen én is mindig magamat tettem utoljára. Bármiféle külső nyomás nélkül, szimplán szeretetből, az adás öröméért. Na, ezt így 50 felett már kissé önzőbb módon kezelem, és nagyon jól esik. Mert ugye akkor lesz boldog a gyerekem, a párom, ha én is az vagyok.
Hány olyan párkapcsolatot látok, ahol tip-top a ház, anyuka süt-főz, a munkahelyén szuper beosztásban szétdolgozza magát, de a fő, hogy elismerik. Ők a mártír (házi)asszonyok.
Kirándulás, kikapcsolódás vagy a férjjel töltött tartalmas együttlét helyett:
- benn marad túlórázni a munkahelyén;
- inkább takarít röptében elkapva a port;
- akármilyen fáradt, 3-4 fogásos ebédeket/ vacsorákat komponál;
- hát persze hogy vigyáz az unokákra, ha már alig bírja, akkor is.
Mindezt EGYEDÜL, segítséget nem kérve a családtól. Aztán este meg beájul az ágyba. A párjával való kapcsolata pedig kimerül abban, hogy: mit főzzek hétvégére drágám?
Ő az, aki feláldozza magát a család oltárán. Nélküle éhen halnának, vasalatlan kapcarongyokban járnának, és mit szólna a szomszéd, ha meglátszana a por az ablakon. Szerinted ennek melyik férj örül? Maximum az, akinek a legfontosabb dolog az evés, esetleg szintén a másoknak való megfelelés, más emberek véleménye. És vajon ebből a típusú férfiból van több, vagy a másikból, aki ég a vágytól, és nem érdekli, vajon kiporszívóztunk-e…
És vele szemben ott van a ribanc, a szajha, aki a Férfinak kell. Akit imád, akiért mindent megtesz. Mert megkapja tőle azt, amire egy férfinak szüksége van. A csókot, az ölelést, az odafigyelést, az együttléteket, a huncutkodást. A női öl forróságát. Igen, a szeretkezést, a szerelmeskedést, a dugást, éppen melyik esik jól. Mert néha a 10 percestől lihegünk és izzadunk, máskor a két órás szerelmeskedésre vágyunk.
Szerintem mindenkinek van olyan nő az ismeretségi körében, aki semmit nem csinál otthon. Jól olvasod, SEMMIT. Nem főz, nem intéz el semmit, talán nem is dolgozik, de hogy a párjának mindent megad az ágyban, abban biztosak lehetünk. Valamit nagyon tud.
Tudod mi az érdekes? Bármelyik kategóriába is tartozik egy nő, lenézi azt, aki a másikban van. Pedig mindegyik tudna tanulni a másiktól.
De egy dolog biztos: utolsó éveidben, óráidban arra szeretnél emlékezni, hogy mindig tiszta volt a polc? Jaj de jó, hogy karácsonykor 7 féle süteményt készítettél? Amikor mindenki pihent, beszélgetett akkor Te még mosogattál / pakoltál a konyhában? A szeretteid sem erre akarnak emlékezni, ha majd rád gondolnak. Lazulj el egy kicsit, hidd el, jól fog esni!